A Magyar Szövetség képviselői nem szavazták meg Ursula von der Leyen csúcsjelöltségét
A bukaresti néppárti kongresszuson a Magyar Szövetség képviselői nem szavazták meg Ursula von der Leyen jelöltséget az Európai Bizottság elnöki posztjára.
Ennek több oka is van:
- A Minority Safepack nevű kezdeményezés éppen Ursula von der Leyen elnöksége alatt lett lesöpörve az Európai Bizottság asztaláról.
- A kaotikus COVID-19 járvány kezelése miatt.
- A “Green Deal”-ben, azaz az Európai Zöld Megállapodásban az Európai Bizottság túlságosan engedett a zöld lobbinak. Rossz határidőket fogalmazott meg a megállapodásban és figyelmen kívül hagyta hatásait a mezőgazdászokra - részben ez vezetett a jelenlegi európai szintű felháborodásukhoz.
- Ursula von der Leyen aktívan részt vállalt a jogállamiság védelme ürügyén azon államok ellen indított boszorkányüldözésben, akik más véleményt fogalmaztak meg migráns és orosz-ukrán háború kérdésben, mint az Európai Bizottság.
Emellett látható, hogy az EPP kedvező irányba mozdult el migráns-ügyben. Most már határozottan kimondja, hogy az illegális migráció minden formáját meg kell állítani, meg kell erősíteni az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget (FRONTEX) emberállományban és technikában is.
Továbbá felvállalja azt is, hogy csakis az irányított és ellenőrzött bevándorlás lehet engedélyezett, ami elsődlegesen a munkaerő hiányának pótlására szolgálna. Ebben hasonlít a Magyar Szövetség és az Európai Néppárt programja. Sajnos, viszont támogatja a bevándorlási kvótákat, ellentétben velünk.
Ami az orosz-ukrán háborút illeti a kongresszuson az uralkodó mottó nem a “Béketárgyalások szükségesek!”, hanem a “Le kell győzni Oroszországot!” volt.
A katonai segítség viszont továbbra is messze elmarad a tagországok ígéretei mögött. Jelenleg a fegyverszállítást leginkább támogató tagországok is csak 30-50 százalékban teljesítették ígéreteiket. Ennek ellenére a nagy szavak és a háborús uszítás uralta ezt a témát. Mi ezt is másképp gondoljuk.
Az RMDSZ-el közösen kidolgozott nemzeti kisebbségek védelméről szóló javaslataink részben bekerültek a választási programba.
Napjainkban az Európai Néppárt az egyetlen párt, aki még napirendre tűzi a nemzetiségi kisebbségek ügyét - hozzá kell tenni, hogy amióta megszűnt a felvidéki magyar érdekképviselet európai szinten, jóval kisebb teret kap a téma, mint 5-10 éve.
A kongresszuson elfogadott választási program határozottan kiáll Európa keresztény kultúrájának és gyökerének védelme mellett.
Ezt értékelni kell, mert manapság nem sok európai párt van, aki hasonlóképp gondolkodik. A családtámogatás területén is azonosak az EPP és a Magyar Szövetség elképzelései.
A bukaresti kongresszuson több külhoni magyar párt is képviseltette magát, mint például az RMDSZ, VMSZ és a KDNP - sőt Semjén Zsolt, a Magyar Kormány alelnöke is. Az RMDSZ, KDNP, Magyar Szövetség hárompárti találkozón szóba került az EPP tagság témája. A Magyar Szövetség delegációja azt képviselte, hogy amennyiben sor kerülne egy esetleges kilépésre, mindenképpen közösen, a testvérpártokkal együtt kell megtenni és tudni kell azt is, hogy melyik pártcsaládban folytatnánk a munkát, mivel a frakción kívüliség az érdekérvényesítés kárára megy.
Sok kérdésben különbözik a véleményünk az EPP-től - van úgy, hogy diametrálisan (pl. migránskvóták, orosz-ukrán háború és a “jogállamiság”). Viszont ez a pártcsalád legalább felvállalja a keresztény értékrendet, támogatja a vidéket, szolidáris a gazdákkal, nem viszi túlzásba a zöld politikát és többsége nyitott a nemzetiségi kisebbségek ügyei iránt. Egy esetleg kilépés megvitatásakor sok szempontot figyelembe kell venni”
– jelentette ki Berényi József, a Magyar Szövetség európai parlamenti listájának vezetője.