Nem egyszeri támogatás, rendszerszerű megoldás kell

Euró

Pontosan egy hete írtam arról, hogy a múlt szerdai kormányülésen végre a kormány eldönthette volna, milyen megoldást talál a rohamosan emelkedő árakra és a szárnyaló inflációra. Ellenkező esetben elindul az erózió útján, lejtmenetbe kerül és a belső konfliktusok nemsokára szétfeszítik. Nos, múlt szerdán döntött az egyszeri 100 eurós támogatásokról, célirányosan több társadalmi csoport számára, ám a többi mentőcsomagról mégsem tudott dönteni. Úgy tűnik, e dilemmák tekintetében célegyenesbe került a kormány: ha a szerdai kormányülésen nem döntenek a legégetőbb kérdésekről, úgy tűnik, nem lesz több dobásuk.

Ugyanis a leginkább rászoruló társadalmi csoportok türelme véges, nem odázható el a megoldás, a célirányos támogatások átutalása. Az infláció meghaladta a 13 százalékot, 22 éves csúcson jár. S messze még a folyamat vége. Miközben ma 700 ezer ember él a létminimum alatt Szlovákiában. Ebből csupán 150 ezer ember kap havonta szociális segélyt. Szükségállapotban csekély segélyt. Mi van, mi lesz a többiekkel? Hova süllyedt a szociális háló Szlovákiában?

Amiről eddig döntött a kormány: a 100 eurós egyszeri segély átmeneti megoldás, az árak mai alakulásánál gyorsan felélik a családok. A leginkább rászorulók számára hamarosan meg fog kelleni ismételni. S nem csupán a fent leírt 700 ezer rászoruló számára, akik a létminimum alatt élnek. Hanem a gyermekeiket egyedül nevelő szülők, a szerény bevételből élő gyermekes családok, a nyugdíjasok és a minimálbérért dolgozók számára egyaránt. Lenne miből, hiszen a kormány az árak elszabadulása óta nagyjából 3,5 milliárd euró, terven felüli adóbevételt könyvelt el. Ha rohamosan emelkednek az árak, ezzel párhuzamosan emelkednek a HÉA-ból származó adóbevételek és a jövedéki adóból származó adóbevételek egyaránt. Az év végéig további 1,5 milliárd euró terven felüli adóbevétel várható. Kézenfekvő forrás lenne, ám erről a pénzügyi tárca hallani sem akar. Ehelyett az utóbbi két évben a legtöbb többletbevételt elkönyvelő vállalatok külön megadóztatásával akarja a források nagy részét biztosítani. Ebben is van ráció, különösen, ha az adott vállalat termékeit és szolgáltatásait az emberek fizették meg, jóval megnövelt áron. Van tehát két komoly forrásrendszere a kormánynak, nem kell tehát halogatni a gyors megoldást.

Mivel az árak rohamos emelkedése töretlennek tűnik, az egyszeri támogatás nem lesz tartós megoldás. Rendszerszerű megoldásra van szükség. Itt két fő lehetőség mutatkozik. Az egyik a létminimum megnövelése, amely ma havi 216 €. Nem ám jelképes arányban, hanem a létfenntartási költségek növekedésének ütemében, amely 2022-ben várható. Ennek jótékony hatása lenne a szociális segélyekre, a nyugdíjakra, de a bérből és fizetésből élők nettó jövedelmére is, mivel a jövedelmi adójuk, az adózatlan sáv jelentős megnövelésével alaposan lecsökkenne. Ugyanis számos rendszerszerű adatot szociális területen és az adózási területen a létminimumból számítanak ki. Ám ennek jótékony hatása csak 2023-tól mutatkozna meg.

A másik megoldás a szociális segélyek és családtámogatási járulékok alapos megnövelése lehet. Nem csak az utóbbiaknak, amivel a pénzügyminiszter számol – helyesen, mivel Szlovákiában ezek roppantul alacsonyak, demotiválók a gyermekvállalás szempontjából – de az előbbiekre is meg kell találnia a forrásokat, mert Szlovákiában pofátlanul alacsonyak a szociális támogatások és lyukas a szociális háló. Lásd feljebb, hány létminimum alatt élő nem kap rendszeres szociális segélyt. Ezek az intézkedések is 2023-tól éreztetnék hatásukat. Azt kellene megvizsgálni, megoldható lenne-e ez célirányosan, a valóban rászorulók számára. Ha ilyen irányban nem mozdul el a kormány, jövőre a létminimum alatt élők száma meghaladhatja az egymilliót, ami riasztó adat lenne.

Ami bosszantó, hogy a rendszerszerű megoldásoknál a pénzügyminiszter a forrásoldalon nagyon rossz helyen tapogatózik. A beharangozott intézkedéseinek fedezésére 2023-tól a települési és megyei önkormányzatok megsarcolásával akar 600 millió eurót biztosítani (más elemzések alapján egészen 830 millió eurót), a visszajuttatott adóhányad megkurtításával. Ami nagyon érzékeny érvágás lenne az önkormányzatok számára. A mai, energiaválság által és egy sor más állami intézkedés által sújtott, kritikus időszakban. Tudjuk, hogy a kormánytagok hajlamosak azt hinni, hogy az önkormányzatok gazdagok és jómódúak, ami ma már nem mondható el. Ennek egyik oka a számos állami hatáskör, amelyet az államigazgatás az önkormányzatokra ruházott át az utóbbi években, pénzügyi fedezet nélkül. Ilyen is csupán Szlovákiában valósítható meg. És ne feledjük el: szigorú törvény biztosítja (egyoldalúan), hogy az önkormányzatok csak pozitív mérleggel gazdálkodhatnak, míg az államigazgatás akár több milliárdos, vagy tízmilliárdos hiányt is felhalmozhat. Ilyenkor más nem jut az ember eszébe mint az, hogy azért büntetné a pénzügyi tárca súlyosan az önkormányzatokat, mert a mai kormányzó pártoknak csak mutatóban van polgármestere, helyi és megyei képviselete. Ezzel ugyanis arra kényszeríti a helyi önkormányzatokat, hogy alaposan megnöveljék az ingatlanadókat, amely költségnövekedés újra az embereken, családokon csapódik le.

Ezt alapvetően elutasítjuk. A pénzügyi tárcánál keressék a forrásokat ott, ahol azok megtalálhatók. Anélkül, hogy az emberek, családok zsebéből vennék el. Például a terven felüli adóbevételekben, amely milliárdokban mérhető vagy azoknál a vállalatoknál, amelyek az utóbbi két évben, a járvány és az árvágta idején jelentősen megtollasodtak. Nem fokozott aktivitásuk, exportbevételeik végett, hanem amiatt, hogy az emberek, családok jóval többet fizettek termékeikért, szolgáltatásaikért. 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, a Szövetség frakcióvezetője