Gubík László: STOP kollektív bűnösség! STOP földmaffia!

Ha két mondatban kellene összefoglalnom, miért is vagyok itt, már le is sétálhatnék a színpadról.
De nem érem be ennyivel, ennél többet szeretnék nektek és a szlovák nyilvánosságnak mondani ma este.
Talán csodálkoztok, mit keres egy magamfajta magyar srác előttetek a tüntetés színpadán. És ha “rágugliztok” a nevemre, akkor arra is rájöttök, hogy többetekkel valószínű nem ugyanazt gondoljuk a világról, ha azt a nemzetközi politika vagy kultúretikai kérdések szemüvegén nézzük.
De mi magyarként, számbeli kisebbségi sorsban megtanultunk átlátni az ideológiai lövészárkokon a közjó érdekében. Mondok egy meglepő, de talán stílusos mára szánt példát: Michal Simecka biológiai nagyapja, Milan Simecka volt az a szlovák értelmiségi, aki az én politikai nagyapám, a Charta 77 magyar aláírója, Duray Miklós mellett állt ki, amikor őt a csehszlovák kommunisták bebörtönözték.
 
Tisztelt Hölgyek és Urak!
 
Hiszünk a jogbiztonságban, és abban, hogy törvényeket nem lehet konkrét emberekre szabni, majd egyik percről a másikra erőből átültetni. STOP lex Gaspar!
Hiszünk a tisztességes politizálásban, és abban, hogy verekedés és cirkusz helyett a józan szakmai vitákra alapozható csak egy állam politikai kultúrája.
Hiszünk abban, hogy ebben a megfáradt, önmaga karikatúrájává váló régi nemzedékek helyett a világra nyitott új nemzedéknek és friss gondolatoknak lesz szerepe. 
 
Hiszünk a szólás szabadságában, és abban, hogy törvénnyel nem adhatnak ránk szájkosarat csak azért, mert az elődeink megpróbáltatásai előtt tisztelgünk.
Igen, itt álljunk meg egy pillanatra. Egy kényes, érzékeny, de szükséges és őszinte pillanatra.
 
Tapasztaltunk mi már sok mindent a fiatal szlovák demokráciában: kaptunk pénzbírságot a nyelvünk használatáért, fenyegette bezárás az iskoláinkat és azt is tudjuk, hogy Pozsonyt Kassával inkább légvonalban kötik össze, minthogy autópálya épüljön a magyarok által is lakott területeken. 
De az egy teljesen új dolog, hogy amikor a Földalap hamis praktikáinak leállításáról merünk beszélni, és ebben ellenzéki partnerre is találunk, akkor erre a kormánypártok válasza a büntető törvénykönyv módosítása legyen. 
 
Tisztelt Hölgyek és Urak!
 
Ma Szlovákiában több százmillió euró értékben koboznak el földeket és játszanak át haverok kezére azok örököseitől, akiktől ezt véletlenül nem tették meg a 2. világháború után. Ha valaki azt hinné, hogy itt csak magyarokról van szó, téved. A károsultak találni németet, osztrákot és persze szlovákot is. Amikor a magyar párt azt mondja, STOP Benes, akkor ennek megállításáról
beszélünk. És ezért jövőre a múlt csütörtöki szavazás után 6 hónapnyi szabadságvesztés járhat.
Abszurd, erkölcstelen, vállalhatatlan ez a hatalmi arrogancia, szűklátókörűség és érzéketlenség.
 
Innét is felszólítom a felvidéki magyarok nevében a köztársasági elnök urat, hogy hozza meg az egyetlen helyes döntést. Ronald Reagen azt mondta Berlinben: “Mr. Gorbacsov, rombolja le ezt a falat!” Mi is ezt mondjuk Pozsonyban: “Mr. Pellegrini, rombolja le ezt a törvényt!”
 
Na de van itt még valami, tisztelt hölgyek és urak!
Aki őszintén gondolja a szlovák-magyar barátságot, az nem érheti be az államközi, európai vagy gazdasági  jó (standard feletti) kapcsolatokkal. Annak komolyan kell vennie a felvidéki magyarok jogállását is. Nem vesszük be a maszlagot, hogy mindenünk megvan. Nem, mi pontosan tudjuk, mi az, ami hiányzik. 
 
32 évvel Szlovákia megalakulása után is 
hiányzik egy jogállásunkat szabályozó korrekt törvény,
hiányzik a nemzetiségi iskolahálózat sajátosságairól szóló jogszabály,
hiányzik a nyelvünk hivatalossá emelése,
hiányzik a magyarok lakta vidék gazdasági fellendítése
és hiányzik egy bocsánatkérés a 2. világháború után történt kollektív jogfosztásokért.
 
A Magyar Szövetség ezek mentén keresi a politikai partnereit, mert csak ezek nyithatnak új fejezetet a szlovák-magyar együttélésben, és mi ez alá már 32 év után nem adjuk, mert nem adhatjuk.
 
1998-ban valami elkezdődött, aztán félresiklott, majd abbamaradt. Szlovákia jelenlegi miniszterelnöke akkor egy posztkommunista párt elnökségi tagjaként a magyarokkal való kormányra lépés ellen szavazott, ma pedig azt mondja, ha a felmenőink ellen elkövetett igazságtalanságot szóvá tesszük, az olyan, mintha a holokausztot tagadnánk. Itt az ideje ezt helyretenni, mert ebben a történetben mi vagyunk a zsidók! Az én nagyapámat deportálták gyerekként az elnöki dekrétumok alapján csehországi kényszermunkára és az én nagymamám családját lakoltatták ki Magyarországra. Nekem pedig fél év cella jár, ha azt mondom, hogy ez nem volt igazságos. Hát hol élünk do psej matere? 
Az államiságot szabályozó dekrétumokat senki nem vonja kétségbe, tehát felesleges börtönnel fenyegetni. Van belőlük 130. De olyan nagy és érthetetlen kérés 80 év után, hogy legalább utólag ne büntessenek, hanem rendezzük megnyugtatóan a 13 kollektív bűnösséget szabályozó dekrétum kérdését?
 
 Kedves magyarok és szlovákok, találkozzunk szombaton délután Dunaszerdahelyen, a kitelepítettek emlékművénél az ártatlanság menetén! Szeretettel vár minden igazságszerető embert a Magyar Szövetség egy fáklyás felvonulásra. 
Addig is áldott adventet és kollektív bűnösségmentes új évet mindenkinek!