A pártvezetés két évvel ezelőtt nem vállalt sem többet, sem kevesebbet, mint azt, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar pártot 2027-ben visszajuttassa a szlovák parlamentbe. Az elnökségi tagok a bejutási esélyek szempontjából értékelték a féli közgyűlés óta eltelt két esztendőt, amelynek eddigi legnagyobb politikai kihívása az október 24-én zajló helyi és megyei önkormányzati választásokon való kiemelkedő szereplés, valamint a megyei szintű kormányzati szerepvállalás megtartása.
Az OE egyetértett abban, hogy a jó országos szerepléshez – az önkormányzati és a parlamenti voksolás jellegéből adódó különbségek ellenére – szükség lesz az őszi választások eredményének és kampányának részletes elemzésére. Ehhez a párt legmagasabb szervét, a közgyűlést tartják a legmegfelelőbb fórumnak, amelyet 2026. november 14-ére hívnak össze. A kongresszus összehívását az országos politikai turbulenciák, a kormánykoalíció belső válsága, és az előrehozott parlamenti választások lehetősége is indokolja.
A Magyar Szövetségnek egy időközi választásra is készen kell állnia, az ehhez szükséges programot és stratégiát pedig mielőbb be kell mutatnia. Az elnökség fontosnak tartja, hogy a párt szakmai csoportjai a nyáron megkezdett egyeztetéseket az önkormányzati választásokat követően további ellenzéki pártokra is kiszélesítsék. Az EO meggyőződése, hogy 1989-hez vagy 1998-hoz hasonlóan Szlovákia demokratikus jövője 2027-ben sem képzelhető el a magyarok, a magyar közösség érdekeinek határozott képviselete nélkül. Ezt a határozottságot a jogállamiság erősítése, a gazdaság élénkítése, valamint a déli és a keleti régiók fejlesztése terén már a választások előtt meg kell mutatnunk.
Világossá kell tennünk, hogy mit tud kínálni az országos politikába visszatérő magyar érdekképviselet. A Magyar Szövetség nélkül:
- egyetlen kormány sem veszi majd figyelembe a magyar oktatás és iskolahálózat sajátosságait az optimalizáció során, és nem akadályozza meg az alternatív oktatás bevezetését,
- nem rendezi a Beneš-traumát és nem állítja le a földlopást,
- nem fogadja el a jogállásunkról szóló törvényt,
- a magyar nyelvnek nem lesz regionálisan hivatalos státusza,
- nem szünteti meg az alacsonyabb tengerszint feletti magasságon fekvő települések hátrányos finanszírozását,
- nem fejleszti a déli és keleti vasút- és közúthálózatot,
- nem biztosítja a régiónkat leginkább sújtó aszály elleni hatékony védekezést,
- nem támogatja a kis- és családi agrárvállalkozásokat, valamint a helyi feldolgozóipart.
A következő választási ciklusban több reform, köztük a közigazgatási reform is időszerű lesz, ez pedig több évtizedre meghatározza majd a déli régiók és a magyar közösség jövőjét.